Tavaszom
Tudod, hogy mindvégig téged álmodtalak?
Te voltál nekem az ífjuság, a tavasz.
Tavasz voltál májust ölelő zápor,
ajkamat égető bódító mámor.
Bolondos szél voltál tavaszi fényben,
sodortál magaddal,mint fűszálat a réten.
Gyengéden simuló folyó,duzzadó patak,
holdas éjszakánkon szeretet áradat.
Szerelmem őrzője lettél mindörökre,
a természet ébredésének szép emléke,
Tavaszom te vagy most is senki más,
akkor is mikor beköszönt a hervadás.
|